2012. július 21., szombat

Festés és a kiskutyus esete

A hét elején anyuba elindult a festési láz. Apa lerendezte annyival, hogy Ő ilyen melegben nem fest. Viszont kedden reggel már úgy keltettek, hogy nincs mese megyünk festéket venni.
A fürdő előszoba párost anya halvány sárgának akarta, de  inkább zöldes sárga lett. De hogy hogyan került bele zöld azt mind a mai napig nem tudjuk.
A konyha meg  egzotikus sárga akart lenni, olyan mint ez a virágocska. De nem lett az. Ha jóindulatú és kedves akarok lenni akkor barack szín lett, ha gonosz akkor a bugyi rózsaszín és a barack keveréke. Mindenesetre a szürke járólappal és csempével nagyon jó összhangban van.

Végül is nem a festés maga volt a nehéz, hanem a takarítás. Hiába vigyáztunk, volt pár hely ahol nem lehetett. Következő festésre a gázcsöveket viszont valamivel lefogom takarni, mert míg nem tudtam hogy én fogom őket letakarítani addig boldog voltam. Utána már nem, főleg mikor mehettem vissza javítani mert sikerült összekennem a frissen festett falat. Azért jó buli volt, lehetett festeni a falra, lehetett sétálni a konyhabútoron, csupa festék lehettem, és a létra tetején mindenkire lenézhettem. Azt már mellékesen jegyzem meg hogy szüleim, és a házban lakók nagy bánatára még énekelni is tudtam reggeltől estig :)
De most ama nehéz dolog hárult rám, hogy augusztus közepéig ki kell találnom milyen legyen a szobám színe. Fehér, fekete, vörös, szürke színt anya kilőtte, mondván ő lakása, én csak bérlem a szobát.Így hát póénból eszembe jutott a rózsaszín szoba szürke felhőkkel, csillagokkal, holdacskával. És tetszik is az ötlet, viszont ebből a korból kinőttem már. Zsoltinak elmondtam az ötletem, erre a válasza: " De ugye nem neked?". 
Hát nincs sok időm addig, de majd valamit csak kiötlök.

Ma a festés befejezésére, és apa szülinapjának örömére, megfűztük aput hogy nekünk igenis kell egy kiskutya. Apa nagyon nem szeretne, mert hogy nem szeretne elveszíteni még egyet, és hát a Noki neki bőven elég vele eljárkálhat sétálni. Mi érvelhettünk, hogy aranyos, és mennyi emléket hozhatna nekünk, meg a Noki se unatkozna, és ha ezelőtt eltudtunk tartani két kutyát akkor most is elfogunk, max kicsit összébb húzzuk a gatyát, ha kellenek a chipek. Meg hát nem kellene mindig zárni lent mindent (megjegyzem a kapuhoz és a garázshoz 1 kulcs van csak és apánál) mert egy nagyobb termetű kutyusnál kétszer meggondolja az ember hogy meg e kockáztatja a bejutást. És majd megint úgy lesz mint anno a Rexnél hogy neki nem kell a kiskutya vigyük vissza, közben meg Őt szerette a legjobban az a kiskutya. Végül nem tudom, hogy az Unikum oldotta meg a szívét, vagy csak megunta hogy folyamatosan beszélek, mert végül beleegyezett. Azóta ezt hallgatjuk, hogy megbeszélte a Nokival, hogy lesz kiskutyus.
Bár úgy egyeztünk meg hogy jövő tavasszal költözik haza az új családtag, de a neve már megvan. Kisebb viták és érvelések után, úgy döntöttünk ketten anyuval hogy a Thor nevet kapja. Szóval egyenlőre úgy áll a kiskutya, hogy 
német juhász fajta, mindenféleképpen kisfiú, fekete háttal, rajzos mintával. A Thor név még esetleg változhat, de a Pörkölt névbe nem egyezek bele. Azért egy német juhászt a családi poén kedvéért nem nevezhetünk így. Bár egy kis tacsi félét mint a Noki már igen és akkor lehetne hívni őket, hogy Nokedli Pörkölttel xD
Addigra viszont be kell szereznem egy fényképezőgépet, mindenféleképpen.

Ki tudna egy ilyen kis kölyöknek ellenállni?


P.S. I love you

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése