2013. január 5., szombat

Helyzetjelentés

Már egy ideje gyűlnek a dolgok amiket meg szeretnék írni, de vagy nincs rá időm hogy leírjam vagy a kedvem tűnik el. De most összeszedem azokat a dolgokat amik túl rövidek egy önálló bejegyzéshez.
  Kezdeném a legfontosabbal számomra, a sulival. Na jó nem a legfontosabb, de annak kellene hogy legyen. Szóval nemrég egyik kedvenc tanárom iskolamegkeresett nagyon komoly arccal, természetesen nekem rögtön az volt a fejembe mi a francot tehettem amiért ilyen mérges, és ilyen komoly velem. Aztán mondta hogy úgy tűnik csak az iskola értette félre, azt hogy a 21 év feletti tanulok már nem folytathatják a tanulmányaikat nappali OKJ-s képzésen. Mert ez csak jövőre,  2013-ban fog számítani az újonnan beiratkozóknak. Szóval eddig úgy tűnik befejezhetem minden cécó nélkül. De ez az iskolának még nagyobb gond, hiszen kb. 10-15 embert elküldtek ezért a beiratkozásról, akik jogosan beperelhetnék az iskolát. S ezért nagyon beszélni se szabadna róla, de ne is haragudjanak, megérdemelnék de nagyon. Főleg amilyen munka van ott… A titkárnőjük egy hülye nő, aki egész nap 2x 10 percben tart fogadóidőt, azon kívül mindenkit elhajt… és ez egy elit iskola? Míg a Siófokiban egész nap volt titkárnő aki akármivel mentünk be segített. Ez csak a körmét reszelgeti és mindennel foglalkozik csak a munkájával nem. 2 hétbe telt mire kaptam egy diákhelyettesítő pappírt, amit csak ki kell nyomtatni meg aláíratni az igazgatóval, és ez tartott nekik 2 hétig. Meg munkaidőben jár boltba, meg ilyen apróságok… És ezért fizetik…

  Howlett még mindig egy vonzó fiú, de egyre inkább jön belőle ki az az értetlenség ami engem piszkosul zavar. S nem tudom hogy direkte csinálja hogy beilleszkedjen a többiekhez, vagy tényleg ilyen, mert mikor ketten vagyunk teljesen másképp viselkedik.
  Peter még mindig haragszik rám, már az egész osztálynak elpanaszolta hogy egy hülye nő vagyok, meg a többi ilyenkor megszokott dolgot. A többiek meg nekem panaszkodnak hogy beszéljek vele vagy valami mert kurvára unják már a hülyeségeit. Végső soron nem beszél velem, de így is az agyamra megy sokszor. Helyhiány miatt egyes órákon még mindig mellette ülök és ekkor folyamatosan sóhajtozik, hümmög, morog az orra alatt. Néha már gondolkodok azon hogy ülök a földre csak ne kelljen folyamatosan hallgatnom. Mert mondjuk 5 percenként sóhajt egyet jól van, de percenként 100-at az már sok, szerintem egy terhes nő is kevesebbet sóhajtozik szülés közben mint Ő. De csak akkor ha mellettem ül. Szerintem tudja hogy idegesít. Egyik nap hiányzott valaki és átült hátra a hiányzó helyére, én meg mosolyogtam előre felé fordulva mint egy kisgyerek aki kapott egy pöttyös labdát, erre hülye Cs. elmosolyodott és hangosan monda: “Nini Viki egyedül hagytak”. Természetesen Peter is hallotta és hangosan válaszolta, hogy csak erre az órára. Én meg a fejem vertem a padba hogy ez a hülye Cs., kellett neki megszólalnia. Mindenesetre arra az egy órára csend honolt a közelemben.
2_original Leander mármint a virág aki ugye leander fajtájú, kiköltözött télire a lépcsőházba, de egy lelkes ablaknyitogató szomszéd miatt költöztettem vissza mivel kinyitotta az ablakot de visszacsukni cseszett. Így idén nem telel a drága tovább, remélem azért így is jól érzi majd magát és sok virágot hoz. Gabi barátnőmtől még költözött hozzám 2 leander. Az egyikük Ariel a Szomszéd nője mindig zöldebb című film női főszereplőjéről kapta a nevét. A másikkal viszont bajban voltam mert őt nem vártam. Végül anya elnevezte Adriának, a Csillagkapu című sorozat Oria hercegnője után. Így már 3 fősre duzzadt a szobámban élő leanderek száma. Ami nem zavar, de anya felhívta egy igen jelentős problémára a figyelmem, mi lesz ha megnőnek, mert hát nem maradnak örökké picik. Végül is gyorsan arra jutottunk hogy anya vágya végre teljesülni fog ugyanis az íróasztalom kikerül, és a helyére kerülnek majd. Ha túlélik, amit nagyon remélek. Szóval nőhetnek nyugodtan, mi vigyázunk rájuk.

P.S. I love you

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése