2013. június 3., hétfő

Maradi lennék?

Először is kezdjük a netes résszel: A netikett első szabálya: “Szeresd felebarátodat ... és nyugodtan tegeződj!”. Ezt be is tartom, egyet is értek.
De most jöjjön a való élet: Mostanában újra eszébe jutott mindenkinek, hogy nekem tegeződnöm kellene Velük, de Nekem ez nem áll a számra.
Engem fiatal létemre elképesztően zavar a tegeződés elterjedése, ennyire általánossá válása. Halálom, mikor a különböző üzletekben "Szia! Mit adhatok?" felkiáltással szolgálják ki a 40-50 éves embereket is a tini alkalmazottak. Továbbá az is zavar, hogy hiába vagyok még csak 21 éves, ha valakinek “Jó napot!”-tal köszönök, ő meg Helló!-val válaszol. Nem azért, mert nagyképű vagyok, hanem egyszerűen csak nem ismerjük egymást, semmit nem tudunk a másikról, szóval ha én megtisztelem azzal, hogy nem úgy szólok oda neki, hogy "Csumi!”, akkor elvárom, hogy ő is ugyan ilyen formában szóljon hozzám. Számomra a tegeződés belépést jelent a másik magánszférába... Ezzel szemben a magázódás tiszteletet fejez ki, és egyfajta távolságtartást, ami szerintem teljesen normális, ha idegen emberekről beszélünk, mindegy, mennyi idősek.
Viszont teljesen egyet értek azzal, hogy lehet udvariasan tegeződni. Sokaknak közvetlenebb, egyszerűbb.  Én mégis szeretem a távolságtartást :) Így a magázódást is. Nem tudom. Én szeretem és kész.etikett2Viszont  amolyan két tűz között vagyok egy ideje. Kezdjük a nem kényes dologgal.
3 szomszéd családunk van, akik közül 2 szeretné ha tegezném őket (a 3. nem mivel nem is köszönök neki(hosszú ügy(ebből a szempontból szeretem hogy elmúltam 18 és már eldönthetem kinek köszönök))). Szóval, egy időben nagyon rákattantak a dologra,s a kis iskolás gyerekeiket bosszúból arra buzdították, hogy csókolómmal köszönjenek Nekem, és a 35 éves felnőttek is ezt tették. Igazából engem nagyon nem zavart, örültem hogy végre nem én köszönök előre hanem ők, mert Nekik ez játék volt. Aztán gyorsan rájöttek hogy aztán nekem a nyílt utcán is köszönhetnek Csókólomot, én mosolyogva köszönök vissza. Újra eszükbe jutott, most csak mindig emlegetik, meg hogy udvariatlanság visszautasítani. Szerintem ilyen helyzetben felajánlani is. Mert nem vagyunk barátok, csak szomszédok. Azonkívül, hogy néha találkozunk az udvaron elbeszélgetünk az időjárásról, a suliról, a gyerekekről attól még számomra idegen nem barátom, hogy tegezzem. Nem akarom Őket megbántani szóval hagyom had mondják. Bár a hajamat tudom tépni mikor a kis általános iskola felsős lányaik anyumnak(48 éves) és apumnak(62 éves) sziát köszönnek, úgy hogy egyik se engedte meg a tegezést. Mindegy lenyeltem megszoktam, ez így maradt életem végéig.
Viszont van itt egy sokkal de sokkal kényesebb rész is, mégpedig a párom szülei.
Kezdjük az anyukájával Ildi nénivel. Imádom, egyszerűen olyan szeretetet képes adni, hogy hihetetlen és mindent meglehet Vele beszélni. Egy imádnivaló, értékes asszony, s  úgy érzem családtagként tekint rám, annak ellenére hogy nem biztos hogy a fiával örökké együtt leszünk. Felajánlotta a tegeződést, ami számomra nagyon megtisztelő, és szívem egy része elfogadná. De furcsán nézne ki, hogy én tegezhetem az anyukáját, én meg úgy érzem, soha nem kapja meg az engedélyt az enyéimtől (nem azért mert nem szeretik, mert imádják mind a ketten, hanem azért mert ők ilyenek, aztán lehet mégis mert már sok mindenben megleptek ami a Zsoltival kapcsolatos). De ez még csak a kisebbik gond, ezt meglehet beszélni.
Hanem van itt egy kemény dolog, mégpedig az apukája Zsolti bácsi. Őt a lassan 3 év alatt egyáltalán nem ismertem meg, vagyis annyira ismerem amennyit meséltek róla. De ha beszélnem is kell vele nagyon feszéjezve érzem magam, így összevissza beszélek és ideges is vagyok. Én úgy sejtem azért, mert mégis csak egy idegen számomra, mert ő nem tud felém nyitni. Azt mondták, hogy nem tudja hogy kezelje ezt a barátnős dolgot. Oké rendben, de ez engem is feszéjez és ez szerintem érthető is.  Viszont elég erősen a tudtomra adta, hogy tegezzem. Ami számomra nagyon kényelmetlen, és ha ugyan így marad minden nem is fog menni, ha bele gebedek akkor sem.
Viszont ha elfogadnám Ildi néni kérését, akkor hogy nézne ki, hogy az anyukáját tegezem az apját meg magázom. Abból csak sértődés lenne, az apukája felöl.
Én tuti nem erőltetném a tegeződést olyan embereknél akiket ez zavar. Szerintem csak azok ragaszkodnak ahhoz, hogy egy 21 éves kapásból letegezze (és itt most nem rokoni meg baráti kapcsolatokról beszélek, hanem idegenekről), akik makacsul ragaszkodnak az illúzióhoz, hogy fiatalok.
Végül is engem mindenki letegez, mint kiderült sokszor még 18-nak se néznek (talán ha minden nap sminkelnék akkor néznénk annyinak, hmm majd egyszer ki kell próbálni). Viszont eddig  két olyan emberrel találkoztam akik megkérdezték, hogy tegezhetnek e. És én akkor könnyeket morzsoltam el. Főleg úgy hogy 2 idősebb asszony volt, akikkel együtt utaztam Pestre. És nem rögtön, jó 1 órát beszélgettünk már, mikor megkérdezték hogy tegezhetnek e. Természetesen igent mondtam. Ők is felajánlották, én tisztelettudóan visszautasítottam, és olyan aranyosak voltak mondták, hogy megértik. Soha nem felejtem el Őket.
Igazából nem érdekel már hogy hogy szólnak hozzám tegezve vagy magázva, csak hagyják hogy én megtartsam a távolságot, és megadjam a tiszteletet.
P.S. I love you

4 megjegyzés:

  1. Érdekes. Bennem aszem nincs semmiféle illúzió, elfogadom, hogy ötvenes vagyok, mégis imádom, hogy például fiam huszonéves barátai simán tegeznek, olyan, mintha ők is gyerekeim lennének, könnyebben tudunk beszélgetni is:)) Nem sértődöm, ha bárki idegen letegez, ám azért én óvatosabb vagyok természetesen a sokkal idősebbekkel, nem mindenki érez így :) Mondjuk a volt férjem szüleit tegeztem ő kérésükre. Szerintem nyugodtan tegezd leendő (vagy sem) anyósodat, ha kérte:) Eszter

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lehet hogy ahogy komolyodom változom majd, de jelenleg ilyen önfejű a gondolkodásmódom:)
      :) Köszönöm a tanácsot, megpróbálom tegezni.

      Törlés
  2. Én sem szeretem, ha letegeznek ismeretlenek. Én 26 vagyok, mégis gyakran sokkal fiatalabbnak néznek, ha én megadom nekik a tiszteletet, azzal, hogy nem tegezem őket, akkor ők miért nem képesek erre...Ez is egy olyan dolog, amit soha nem fogok megérteni...:) Én párom Anyuját tegezem, Apukáját nem, nem is ajánlotta fel és nem is tudnám. Nem azért mert nem jó a kapcsolatunk, csak ő valahogy olyan, hogy őt magázni jó :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mindenki másmilyen ez így szép:) Viszont örülök, hogy hasonlóan vélekedünk.

      Törlés