2014. május 22., csütörtök

Sherrilyn Kenyon – Pokoli tűz

Tovább folytattam a Sötét Vadász sorozat olvasását, bár úgy gondoltam, hogy elkezdem előröl, de aztán mégis valahogy Vane könyve akadt a kezembe. Nem baj, majd ha végigértem, akkor elolvasom az első részeket is. :)

“Sokszor eltűrjük, hogy rosszul bánjanak velünk, csakis azért, mert annyira szeretnénk,
hogy szeressenek és elfogadjanak bennünket, hogy ezért bármire képesek vagyunk.
Nagyon fáj, amikor rájössz, hogy nem számít, milyen keményen próbálkozol,
vagy mennyire szeretnéd, hogy ez bekövetkezzen, az emberek egyszerűen képtelenek
elfogadni olyannak, amilyen vagy. Aztán megutálod azt az időszakot, amelyet arra vesztegettél,
hogy megpróbáltál megfelelni másoknak, és elkezdesz azon gondolkodni, hogy mi lehet benned
annyira visszataszító, amitől még csak el sem tudnák játszani, hogy szeretnek.”

covers_146570Sorozat: Sötét vadász sorozat 6.
Előző rész címe: Angyali csók
Következő rész címe: Éjféli gyönyörök
Angol cím: Night Play
Műfaj: fantasy, romantikus, erotikus (szerintem)
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás dátuma: -Angol: 2004;   -Magyar: 2011
Oldalak száma: 408 oldal
Fülszöveg:
Egy szakítás mindig fájdalmas, ám ha a szerelmünk ezt kurta levélkében közli, ráadásul a mi költségünkre, az különösen megviseli az embert.
Pontosan ez történt Bride McTierneyvel, akit szinte a porba sújtott barátja megalázó eljárása. A gyötrődő nő próbálja túltenni magát a történteken – nem sok sikerrel, ám váratlanul felbukkan üzletében Vane Kattalakis, aki egyszer, a Mardi Gras éjszakáján már látta őt, s akkor rögvest beleszeretett. Szenvedélyes románc veszi kezdetét – már-már túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen.
Vane dögös és ellenállhatatlan, ám a végsőkig elgyötört, ugyanakkor halálosan veszélyes. Egy farkas. Vadásznak rá az ellenségei, meg akarják ölni, ezért nem is keresett párt magának. De a Sorssal hiábavaló szembeszállni – ha egyszer Bride jelöltetett ki számára, nincs erő, mely megmásíthatná a felsőbb akaratot. Vane-nek három hete van, hogy meggyőzze a nőt: a lehetetlen létezik, máskülönben arra kárhoztatják, hogy szex nélkül élje le hátralévő életét.
Hogy szerelmük beteljesedjen, meg kell vívniuk a harcukat egy farkastörvények uralta világban…

 “Az állatok csak két okból ölnek: önvédelemből, és éhség miatt.
Az emberek ennél jóval több okot találnak a gyilkolásra.”

Aki nem olvasta  az előző részeket, annak a könyv olvasása során rengeteg spoilert le fog lőni az írónő, s ezért érdemes sorban haladni a könyvekkel. Az már más kérdés, hogy a fő szál megértéséhez nem szükségesek az előzmények, mivel szépen elmagyaráz mindent az írónő közben is. Kapcsolódnak egymáshoz, de nem olyan szorosan, és inkább az egyenlőre mellékszálként futó amúgy későbbi fő szereplőről szóló könyvhöz (ez a 15.) szolgál rengeteg fontos, érdekes információval.tumblr_lhxm8l21ut1qc85bho1_500A történet nagyon jó. Igazából megint az a gondom, hogy hiába tetszett nagyon, mégse tudom megfogalmazni miért. Mert tökéletes volt, csak ennyit tudok mondani. A történet lassabb, kevésbé pörgős, mint az előzőek, viszont romantikában nem volt hiány.
A két főszereplő közül Bride-ot szeretném először is kiemelni, mert ő az egyik kedvenc főhősnőm a sorozatból. Olyan átlagos, mindennapi teremtés. Baja van a súlyával, önbizalom hiányos, de mégis erős karakter. Nagyon hasonlóknak éreztem magamhoz. És szerintem teljesen hihető volt a reakciója, mikor megtudta Vane titkát.
Vane… Hát hozzám is besétálhatna egy ilyen csodálatos farkas. Mindenesetre nagyon édes, mikor próbál emberi szokások szerint udvarolni. A randi tanácsos beszélgetést soha nem fogom elfelejteni :) De viccet félretéve, ő egy igazi túlélő.

“– Randevúzási tanácsra van szükségem. Gyorsan.
Ash felvonta az egyik szemöldökét.
– Rám ne számíts. Még sohasem randevúztam.
A három emberférfi döbbenten meredt rá.
– Mi az? – kérdezte védekezően Ash.
Nick nevetni kezdett.
– Ezt nem hiszem el. Azt ne mondd nekem, hogy a hatalmas Ash még szűz!
Ash vetett rá egy gúnyos pillantást.
– Nos, Nick! Olyan fehér vagyok, mint a hó.
– Hogyan boldogultál randi nélkül mostanáig? – kérdezte Kyrian Ash-től.
– Régebben ez nem volt központi kérdés – válaszolta tömören Ash.
– Én elhiszem, számomra viszont központi kérdés – jelentette ki Vane, és
közelebb lépett hozzájuk. – Te hogyan ismerted meg a feleségedet, Julian?
Julian megrázkódott.
– A testvérem, a szexisten, megátkozott. Kétezer évig csücsültem egy könyvben.
Grace berúgott a születésnapján, és megidézett a könyvből.
– Ezzel semmire sem megyek. Mi a helyzet veled, Kyrian?
– Arra ébredtem, hogy össze vagyok bilincselve Amandával.
Ez már sokkal jobban tetszett Vane-nek.“
 

Idegesítő fordítási hiba viszont rengeteg van benne. Egyik az, hogy mindenkire szinte a Sötét Vadász meghatározást használja a fordító, keverte hogy melyik vadász melyik. Vane nem Sötét Vadász, hanem Vér Vadász. Sötét Vadászok azok, akiket Artemisz tett azzá, pl: Wulf, Valerius, Zarek. Jó ez annak nem tünik fel aki nem olvasott több könyvet a sorozatból, de akik igazán beleásták magukat azoknak ez idegesítő lehet. Nekem legalább is nagyon az volt!
Na meg az, hogy egy nevet lefordítanak magyarra az kiakasztó. Fury mint Szőröske… De ő nem Furry hanem Fury mint Düh. Nem is értem, hogy lehet ilyet csinálni… Szerencsére Fury novellájában meghagyták rendesen a nevét. Az is meglepő, hogy nem tudták összeegyeztetni, hogy ha az előbb kiadott novellában meghagyták, akkor a későbbiekben kiadott sorozatrészben is megkellene.
Nem meglepő a dolog, elvégre Ulpius-ház, meg minden kötetet más és más fordított, sajnos. Csoda hogy Fang-et nem fordították le ennyi erővel Agyarkára.

– Várjon! – szólt utána a nő, amikor a kilincs után nyúlt. – Itt hagyta a nyakláncot.
Vane még egyszer, utoljára ránézett Bride-re. Tudta, soha többé nem fogja látni. Gyönyörű volt.
Hatalmas, borostyánszínű szeme egy istennő hófehér arcából tekintett rá. Volt valami ebben a nőben,
ami Rubens angyalaira emlékeztette. Éteri volt, és szeretetreméltó. És túlságosan törékeny egy állat számára.
– Nem – szólalt meg halkan Vane. – Annál a nőnél hagytam, akinek szántam.“

Én valahogy így képzelem el Vane-t. Tudom tudom, Hugh Jackman amúgy is Farkas, de az én fejemben akkor is így néz ki. :)
hugh-jackman-5Az egyik kedvenc részem a sok kedvenc közül. Viszont a szívem szerint nem vettem volna meg magyarul a könyvet, ha tudom, hogy ennyire elbaltázott a magyar fordítás. Aki teheti inkább olvassa el angolul, vagy fan fordításban.

Kedvenc szereplők: Bride, Vane, Valerius, Wren, Fury, Fang, Bride apja, Ash, Simi, Peltier család, Otto
Kedvenc idézet:
“Szerintem a rajongás olyan, mint egy kert. Ha törődnek vele és gondozzák, akkor szerelemmé változik.
Ha elhanyagolják vagy kihasználják, akkor meghal. Az örök szerelemnek az a lényege,
hogy a szíved soha ne felejtse el, milyen nélküle élni.”

Amit szerettem benne: Vane próbálkozásait az udvarlásban, és a hálaadási vacsorát. Meg a krumplipürét:)
Amit nem szerettem benne: Ilyen nem volt.
Amin lehetett volna még dolgozni: A magyar kiadónak elég sok mindenen… de ezért csillagot nem szeretnék levonni.
Kinek ajánlom: Fantasy szerető embereknek, és azoknak akiknek tetszett Ward Fekete Tőr Testvériség sorozata, na meg akik olvasták az előző részeket:)
covers_146822

Értékelés:

- Borító: Szerintem nagyon nem illik a történethez és a magyar cím sem. Nekem Kresley Cole: Vámpíréhség című műve ugrott be mind a kettőről, mert ott volt a főhős vérfarkas leláncolva a pokolba (ha jól emlékszem). Na ahhoz jó cím és borító lett volna de ide nagyon nem passzolt. 5/1
- Történet: Nagyon jó, kellemes, cselekményes. 5/5
- Karakterek: Kenyontól megszokottan tökéletesek.  5/5
- Élvezhetőség: Le nem tudtam tenni a könyvet, szerintem ez mindent elmond róla:) 5/5
5csillag

2 megjegyzés:

  1. Azt hiszem, nem tudok elég gyorsan, és elég sokat olvasni, hogy beleférjek a napomba. :) :/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én se, és a polc meg egyre csak bővül. Soha nem érek a végére xD

      Törlés