2014. július 27., vasárnap

CsCsK olvasó csapat: Lakatos Levente–Bomlás

A kis csapatunk első könyvét Dóri ajánlotta, hogy ha már megyünk a könyvhétre, és mindkettőnk kezébe kaparintja a saját Bomlását, akkor kezdjük azzal és legyen ez az első. Közös élmények, és még közös olvasás is hozzá:) Tökéletes.
Így hát dobpergés mellett mondanám, hogy a Csupa Csoki Könyvek olvasó csapatának első könyve Lakatos Levente – Bomlás című műve lett.unnamed

“Talán igaz a közhely, miszerint soha nem tudhatod, mi rejtezik embertársaid lelke mélyén.
Bármikor érhetnek meglepetések – és ezáltal súlyos csalódások.”


covers_243842Sorozat: Dr. Lengyel 2.rész
Előző rész címe: LoveClub
Következő rész címe: Aktus
Műfaj: erotikus, krimi, thriller
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás dátuma:  -Magyar: 2013
Oldalak száma:  442 oldal
Fülszöveg:
Kalandozások a szexuális tabuk és sokkoló gyilkosságok világában. Egy feltörekvő írónő és egy férfi prostituált bizarr munkakapcsolata. Hol a határvonal a túlfűtött szenvedély és az abnormalitás között? Élvezhető-e a megalázottság? Mi történik a felső tízezer asszonyaival a hotelszobák zárt ajtajai mögött? Az események középpontjában a sikeres kriminálpszichológus, dr. Lengyel áll, akinek amellett, hogy egyszerre két gyilkossági ügyet kell megoldania, meg kell küzdenie élete egyetlen, ám csillapíthatatlan démonával: a szexuális vággyal.
Az amerikai erotikus thrillerek erős idegzetű rajongói véres és buja regényt kapnak kézhez, modern mesét szexről és halálról – szigorúan 18 év feletti olvasóknak.


Huh, hát nem is tudom, hol kezdjem. Tudom, az elején, de nehéz belekezdeni.
Szóval ez a könyv számomra rosszabb volt mint a LoveClub. És akárhogy is töprengtem, hogy min csúszott el, csak arra jutottam mindig, hogy a szereplőkön bukott meg nálam.
Az író az előző részben Bloodsmoke20 karakterével egy olyan erős és meghatározó “gonoszt” tett elénk, akit nem lehetett, nem megérteni és nem “szeretni” valamely szinten. Mármint persze gonosz/rossz dolgokat követett el, és kisé nagyon elborult volt az elméje, mégis egy tökéletes karakter volt, megérthető indítékokkal, és én láttam benne a lehetőséget, hogy képes lett volna a viszonylag normális életre, ha nem abba a közegbe került volna bele.
Ezzel szemben Flórián egy beteg ember volt. És  gyűlöltem, nem tudtam megérteni, és nem is érdekelt, hogy mi miért történt vele. Örültem, hogy így végződött az élete, és ugyan ezt éreztem Szilviával kapcsolatban is. Egy pillanatig nem tudtam sajnálni őket, megérdemelték a sorsuk.

“A legtöbb nő függőségben szenved, és csak a jó szerencséjükön múlik,
hogy gyengeségük ne tegye tönkre az életüket. Hiszen a tűzzel játszanak.
Védtelenségükben bármelyiküket, bármikor megkísértheti egy pszichotikus,
ámde vonzó férfi. Annál is inkább, mert a mentális problémákkal küszködők
elhallgatott titkaikból fakadó rejtélyességük okán kifejezetten elragadóak lehetnek.
Majd mikor a behálózottak megsejtik, hogy sóvárgásuk tárgya
mégsem annyira tökéletes, mint hitték, már késő kilépniük a viszonyból. …
A női kötődés ugyanis minden csalódásnál erősebb, elhatárolódás helyett
a megmentési kényszer lép életbe, a kapcsolat pedig börtönné válik.”

Talán ez abból adódik, hogy haragszom a túlzottan is vallási fanatikusokra. Nem azt mondom, hogy nem hiszek egy felsőbb “istenben”/istenekben, démonokban, angyalokban (hülyén is nézne ki, hogy a fantasy lényekben hiszek, közben bennük meg nem) de elítélem azt a fajta vakságot, amit sokan elhisznek. Hogy majd a következő életükben/ mennyei életükben jobb lesz, és mindent Istenhez kapcsolnak. Hogy Isten velük van vigyáz rájuk, és a többi. Egy isten van egy vallásban (na jó ez nem minden esetben igaz, de nézzük az egyistenhívő vallásokat), melyben több millió ember hisz, nem hiszem, hogy mindenkire tudna figyelni egyszerre. Na meg mindig az jut eszembe, hogy régen a keresztes háborúk idején is istenért meg a hitért öltek meg milliókat, na és akkor hol volt a nagy és igazságos isten? Milliók haltak meg az egyház vezetők kapzsisága és a közemberek vallási fanatizmus miatt. Miért nem mentette meg az igazságtalanul lemészárolt embereket? Mondhat nekem bárki bármit, kézzel fogható bizonyíték nincs rá, és én azt vallom, hogy arra az életre koncentráljunk amiben élünk, és ne arra ami talán nem is létezik.

“A férfiak néha borzasztó kiábrándítóan tudnak viselkedni, legtöbbjüket érthetetlen
önbizalommal vértezi fel a lábuk között himbálózó – jobb esetben – tizennyolc centi.”

Ebből adódóan a történet ezen szála se kötött le. Laura és Lengyel részei érdekeltek csak igazán.
Viszont sokszor vettem azt észre, hogy olvasás közben teljesen máshol kötöttem ki. Ez a démonos dolog nagyon elgondolkodtató volt. S minduntalan ki – ki repített a műből az ezen való elmélkedés. Ez nagy plusz pont számomra, mert hagyott valamit maga után, pont mint a Loveclub. Talán picivel többet is, mert hetekkel később is ezen töprengtem sétálgatás közben, és minduntalan végigrágtam az összes démonom “fülét”. És rengetegszer szóba is hoztam eme elmélkedésem, és érdekes volt meghallgatni mások gondolatait is ezzel kapcsolatban.
Nagyon nehéz és megosztó téma, s ennek boncolásához hatalmas bátorság kellett.

“Démonok léteznek – bólintott a férfi. De nem úgy, ahogy Flórián képzelte. Nem képesek testet ölteni,
és nem pokolbéli fajzatok. Mindenkinek vannak démonai, rajtunk múlik,
hagyjuk-e elhatalmasodni őket, vagy sem. “

Talán csak bennem van a hiba, hogy túl sokat vártam, hogy olyan “gonoszt” akartam aki pótolja esetleg felülmúlja Blodsmoke-ot és ez lett a vesztem.
Mindenesetre a következő részt nagyon várom, mert Levente jól ír, jól csavarja a szálakat, nagyszerű a stílusa, és egy nagy egyediség a magyar könyvek piacán. Ha mondhatom így, egy hiánypótló.
Mindössze most nekem, ez a könyv nem jött be.

Kedvenc szereplők: Dr. Lengyel, Laura
Kedvenc idézet:
“Démonaink a félelmeink áttételei. Egy ember számtalan rettegéssel küszködhet,
és akár egyhez is több démont társíthat – magyarázta Lengyel.”

Amit szerettem benne: A gondolatokat amiket felvetett. Ez a démonos dolog nagyon megfogott, rengeteget foglalkoztam vele, és lefoglalta a gondolataim teljesen.
Amit nem szerettem benne: Flórián, Szilvia és Delila karakterét.
Amin lehetett volna még dolgozni: Flóriánon, annyira semmilyen volt számomra Bloodsmoke20 karakteréhez képest egy semmi. Nem tudtam egy pillanatra se sajnálni, és úgy örültem, hogy az történt vele ami történt.
Kinek ajánlom: Azoknak akik olvasták az első részt, akik szeretik a durvább könyveket.



Értékelés:

- Borító: Nagyon tetszik. 5/5
- Történet: Hááát,  nem igazán jött be. 5/3
- Karakterek: Lengyelen és Laurán kívül senki sem fogott meg. 5/2
- Élvezhetőség: Nem élveztem annyira mint az előző részt, és olyan érzéseket se keltett bennem, mint amiket vártam. 5/2,5

A legnehezebben megírt ajánlóm volt ez. De tényleg. És pontok alapján nem jönne ki  rá jobb 3 csillagnál, de  a mögöttes elgondolkodtató tartalom miatt, én még adok hozzá egyet. Szerintem megérdemli.4csillag
Dóri ajánlóját itt tudjátok elolvasni!:)

Ui: A rajz Dóri keze munkáját dicséri! Igen, nélküle nem lenne CsCsK :)
Nézzétek meg milyen jó hajat rajzolt nekem, nagyon ütős! Bár csak ilyenre festethetném! Na jó azért kicsit csalóka, mert a szemeim nem ilyen nagyok:D

2 megjegyzés:

  1. Pirulok. :)
    Igen, nehéz volt megírni, mennyit is ültünk rajta? Áh, inkább ezen nem filózok. Lényeg, hogy kész, és jó volt olvasni a tiédet is. Ha jobban szétszedem (szeretem - nem szeretem) dolgokra, akkor megegyezik a véleményünk. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, eléggé sokat pötyögtünk^^

      Törlés